Kati néni 3 arca – vezetéselmélet

A vállalkozások hatékonysága nagymértékben a vezetőn és az alkalmazott vezetési stíluson is múlik. Kurt Lewin 1938-ban fogalmazta meg a vezetői stílusokra vonatkozó következtetéseit, melyek azóta a vezetéselmélet tankönyvek egyik alappillérét képezik.
Három +1  jellegzetesnek tekinthető belső szerveződést és irányítási stílust értelmezett:

* a cikk végén van egy döbbenetes videó, mindenképp érdemes megnézni

Autokratikus (tekintélyelvű) vezető

• Feladatokat egyedül határozza meg, rövidtávra ad tájékoztatást
• Bejövő, kimenő információkat megszűri
• Egymaga dönt
• Tekintélyét hatalma adja
• Parancsol, utasít, nem kér
• A feladat végrehajtást ellenőrzi, emberekkel nem foglalkozik
• Szereti, ha az alkalmazottak alázatosak
• Ellentmondást nem tűrve parancsol
• A légkört a bizalmatlanság jellemzi
• Sokat jutalmaz, büntet. Anyagi ösztönzést favorizálja.  Ritkán dicsér

Demokratikus vezető

• Bevonja a munkatársakat a feladat meghatározásába
• Információ annál van, akinek szüksége van rá
• A döntés előkészítés közös
• Tekintélye szaktudásán alapul
• Feladat kiadásakor kér és utasít, nem parancsol
• Feladat végrehajtást és az emberi oldalt is ellenőrzi
• Eszköze a visszacsatolás
• Vezető és munkatárs kapcsolatát a kölcsönös megbecsülés jellemzi
• Baráti kapcsolatok
• Tárgyilagosan jutalmaz, büntet

Laisser fair (végletesen szabad, ráhagyó) vezető

• Minimális feladat meghatározás
• Zavaros információ ellátás
• Ötletszerű, szabályozatlan döntéshozatal
• Nyűg a hatalom
• Feladat kiadás laza, felületes
• Ellenőrzés ritka, mélysége ismeretlen
• Beosztott minősítése csapongó, hangulatfüggő
• Kerüli a beosztottakkal való kapcsolatot
• Beosztottak kapcsolatát sem befolyásolja,
• Keveset jutalmaz, büntet

(+ 1) Patriarchális (atyáskodó) vezető:

Az autokrata vezetési mód egy mutációja.
Jellemzői: a döntés-előkészítés és döntés szigorúan egyéni jellege a feladatelosztás szigorú centralizáltsága. A vezető gyakran maga is tulajdonos.

Ez a vezetési forma az iparosítás korai szakaszát jellemezte, manapság a kis (gyakran családi ) vállalkozások jellemzoje.

Fenti stílusok természetesen nem jelentkeznek tisztán. Mindhárom vezetési stílus hozhat eredményeket. Mindháromnak jellemzője azonban, hogy egysíkú, minden munkatársat egyformán akar vezetni. A munkatársak pedig nem egyformák.

Lewin a kísérleteiket értékelve munkavégzés szempontjából arra a megállapításra jutott, hogy:

• a leghatékonyabb az autokratikus vezetésű stílust elfogadó csoport, illetve vezetési stílus volt.  A tekintélyelvű csoportokban a munkavégzés kimagasló volt (74% az összes rendelkezésre álló idő százalékában).

  Ezért az eredményért azonban drágán kellett fizetni!
  Mindenekelőtt az agresszív légkörrel: hatalmaskodás, szitkozódás, hencegés, rombolás, bűnbakállítás kísérte a megnövekedett munkateljesítményt.

  Mindez azzal függ össze, hogy a tekintélyelvű vezetés óhatatlanul meghiúsítja egy sereg szükséglet kielégítését, szabályokat és korlátokat állít az egyén elé, aki agresszív viselkedéssel vezeti le a benne felhalmozódott feszültségeket.

  Mindamellett a tekintélyelvű vezetés bizonyos szükségleteket azért kielégít. Kielégülést jelenthet a passzivitás, az, hogy a csoporttagok azonosíthatják magukat (irreális szinten) egy erős – talán az apa mintájára elképzelt -, hatalmas vezetővel.

  Csalóka a munkateljesítmény növekedése azért is, mert nem tükröz valódi érdeklődést. Amint a vezető kiment a szobából, az autokratikusan vezetett csoportokban visszaesett a teljesítmény 74-ról 29%-ra!.

• a legnagyobb élményt adó, s így a legnépszerűbb a demokratikus vezetés volt. A munkavégzés a teljes rendelkezésre álló idő 50%-át tette ki.

  Igen erős volt a munka iránti érdeklődés, ami abban is megmutatkozott, hogy a akkor is nyugodtan dolgoztak tovább, amikor a vezető elhagyta a helyiséget. Nagyfokú kreativitás és eredetiség jellemezte a demokratikus körülmények között végzett tevékenységet.

  A demokratikusan vezetett csoportokban a résztvevők kevésbé gyakran használták az “én” személyes névmást. Nagyobb fokú volt a csoporttal való törődés (“mi”, “miénk”).

  A csoport társas-vonzalmi szerkezete kiegyensúlyozottabb volt a többi csoporténál. Nagyobb volt a készség a csoporttulajdon kímélésére is.

• a legeredménytelenebbnek a szabad kezet adó (laisser fair) vezetési stílus bizonyult.33% konstruktív munka az összes rendelkezésre álló idő százalékában

Döbbenetes óvodai kísérlet

1967-ben Mérei Ferenc és Kántás László  szakértők bevonásával Lewin módszerét óvodás csoportokban vizsgálták, amely kísérletről döbbenetes dokumentum film készült.

Kati néni több mint egy hónapon át három óvodás csoporttal párhuzamosan foglalkozott. A kísérlet kezdetén a csoportok között nem volt különbség, de az egyes csoportokban eltérő nevelési stílust alkalmazott.

Ezeket a vezetéselmélet tudománya autokratikus, demokratikus, és laissez-faire stílusként ismeri.

A riporter a kísérlet végén az óvodásokat arról kérdezte, hogy hogyan érezték magukat a feladatok végzése, azaz a különböző csoportlégkörben végzett agyagozás során.