A vállalkozások hatékonysága nagymértékben a vezetőn és az alkalmazott vezetési stíluson is múlik. Kurt Lewin 1938-ban fogalmazta meg a vezetői stílusokra vonatkozó következtetéseit, melyek azóta a vezetéselmélet tankönyvek egyik alappillérét képezik.
Három +1 jellegzetesnek tekinthető belső szerveződést és irányítási stílust értelmezett: „Kati néni 3 arca – vezetéselmélet” bővebben
MENEDZSMENT: CSODASZER VAGY HUMBUG?
Kutatók indiai textilipari cégeket véletlenszerűen két csoportba osztottak, és az egyik csoport tagjainak több hónap intenzív menedzsment tanácsadást nyújtottak. Ezen cégek termelékénysége a másik csoporthoz képest 17%-kal javult, és jelentősen nőtt árbevételük és profitjuk is. Vagyis a cégen belüli üzleti gyakorlatok fontos magyarázói a teljesítménynek, és javításukkal komoly profitnövekedést lehet elérni.
Az országok közötti jövedelmi különbségek fontos oka, hogy a fejlett országok termelékenyebbek: azonos erőforrásokból is több vagy jobb terméket képesek előállítani. A termelékenységi különbségek ráadásul nemcsak országok, hanem cégek között is hatalmasak.
Mi magyarázza ezeket a nagy különbségeket? És mit tehetnek a cégek, hogy növeljék termelékenységüket? „MENEDZSMENT: CSODASZER VAGY HUMBUG?” bővebben
Ezzel a módszerrel extrém hatékonyan oldhatod meg a céges problémáidat.
Az akció tanulás módszertant a multik már régóta ismerik és sikerrel alkalmazzák. Ilyen cégek is, mint
- a Samsung,
- a Toyota,
- az IBM,
- a General Electric,
- az Avis (komplett esettanulmányt itt olvashatsz róla)
- vagy a General Motors.
„Ezzel a módszerrel extrém hatékonyan oldhatod meg a céges problémáidat.” bővebben
Vicc az eredményességről…
Élt egy városban két ember, akiket ugyanúgy, Szekeres Bélának hívtak, de az egyik pap volt, a másik pedig taxis. A sors úgy hozta, hogy egy napon haltak meg.
Feljutnak a mennyországba, a kapuban Szent Péter várja őket.